3. Minden mindegy pillanatok

Bódi Rozália képe

 

Gyarló ember módjára még a szigeten is elkapnak ezek a pillanatok. Nem is tudom, olykor hagyom, hogy utolérjenek. Dobner Illés egyik dalszövege kering a fejemben már napok óta. Az első sorai így hangzanak: Gyenge vagyok, ember./ Megkavar az élet./ Nem tudom a szívem meggyógyítani./ Túl sok ami fájhat./ Énnekem és másnak./ Nélküled a lelkem porszem szélvészben.”

Igen ám, még a nyugalom szigetén is vannak viharos, sötét napok, amikor a szélvész messzire viszi a porszemeket. Néha azon gondolkodom, kellenek ezek a napok vagy sem? Minek a szenvedés? Megint? Még nem volt elég?… Ha őszinte választ akarok adni rá, akkor rá kell jönnöm, nem vagyok könnyű helyzetben… A kérdés bizonyára benned is megfogalmazódott már életed során. A válaszok eltérőek, életektől függően.

Nálam ezek azok a pillanatok, amikor nem jön csak úgy, hogy spontán Colgate reklámot csináljak – nevessek önfeledten vagy akár mosolyogjak. Ilyenkor a sziget lakói azt gondolják, haragszom rájuk, mert ritkán láttak így vagy egyáltalán nem… Amikor nincs energiám felkelni az ágyból… még daruval sem tudnának kiszedni, mert olyan vagyok, mint egy élő halott, mivel az egész éjszakámat szörnyek és rémes arcok/történések társaságában töltöttem. Amikor alacsonyan repülök az élet tengerén és megkérdezik, hogy hogy vagyok, és én azt felelem: Vagyok.

Amikor úgy érzem lelki szárnyaim porrá hulltak le a mélység árkaiba… Amikor a régi, gennyes sebek újra levezni kezdenek, pedig azt hittem, már rég begyógyultak… Amikor egy foszlányos emlékkép bevillan a régmúltból az elmémbe és szembesülnöm kell azzal a fránya érzéssel, hogy még mindig nem bocsájtottam meg önmagamnak.

 Minden mindegy és ugyanakkor semmi sem mindegy. A Semmi néha magával ragadja a Haragot is. Nyerő páros tud lenni főleg akkor, ha nászukból életre kel a Bűntudat, ami a gyengébb idegzetűeket le is győzi sec-perc alatt.

Már többször megfigyeltem, hogy én ugyanúgy szeretem megélni a zivataros napokat, mint az örömtelieket. Most lehet nevetsz azon, amit mondtam, és azt gondolod: Ki ez? Egy önmagát sanyargató? Lehet –a magam módján–, de én már csak ilyen vagyok. :) Azt gondolom, kellenek ezek a pillanatok, hogy formálhatóvá váljak, hogy legyengüljek és engedelmessé váljak. Akkor vagy bajban, ha megrekedsz ezekben a pillanatokban és hagyod, hogy a „megkavart pillanat” örökké tartson. Ez nagyrészt rajtam/rajtad múlik.

Sokminden van, amit tudok észből, de túl kevés az, amit szívből is érzek. A Szellem élni hív, míg a betű önmagában képes megölni. Ezért mélyre ások, hogy víz fakadjon ott, ahol már minden kiszáradt. A SEMMI nagyon hatalmas úr tud lenni. Ha ránézel, azt látod, hogy csak fenyeget, a következő pillanatban azon kapod magad, hogy már jól elvert.

És tudjátok, hogy az ilyen fájdalmas, minden mindegy pillanatoknak melyik része a legcsodálatosabb? Amikor már nem a padlón vagyok, hanem már jóval alatta vagyok, akkor jön a Szabadító és magával ragad, kiragad a sárból:

                                                                                                          

„Várva vártam az URat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat.

 Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból.

Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet.” (Zsolt 40,2-3)

 

Ez a legcsodálatosabb. Igen, maga a SZABADULÁS, a SZABADSÁG Ura éleszt újra.

Szabadulás a kalitkából, friss levegő után kapkodva, felfele szárnyalva az ég felé. Szállok a fény felé és egyszer csak az Ő arca az enyémmel összeér. A képmás újra megegyezik. Boldogság, öröm, szabadság van.

A Szabadító Szellem újra megtanít szeretni, merni, élni, megbocsátani, elfogadni és elengedni. Én így szoktam megtalálni az utat a mélység után a magasság légi folyósójára. :)

 

Te merre szoktál járni? Bányászol a föld alatt vért izzadva vagy az ég felhőin lépkedsz könnyedén? Ha elég mélyre estél, ne nagyon áss tovább! Szoktál felfele nézni? Hagyni, hogy a szárnyaid újra az égig repítsenek? Semminek érzed magad? Dühös vagy magadra? Vagy talán ami még rosszabb, nem vagy önmagaddal megelégedve? Imádkozz a Mindenhatóhoz, Ő értékessé tud tenni egy szempillantás alatt. Betölti szívedet azzal az üzemanyaggal, amit egyik benzinkútnál sem árulnak, viszont Nála ingyen megkaphatod. Csak kérned kell. Nem hiszed? Próbáld ki! :)

hozzászólok

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.